János Piroska

A megjelenteket Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke köszöntötte, majd az előadónak adta át a szót, aki a Nagyváradon nyugvó egykori tábori lelkész életútja mellett az 1848–49-es szabadságharc és forradalom erdélyi mozzanatait is felelevenítette. A Bem József altábornagy seregében szolgáló lelkész 1816. január 15-én született Kolozsváron, Farczádi Mihály Antal néven, pappá 1839. április 28-án szentelték, 1839–1844 között tanár volt a nagyszebeni római katolikus „gymnasium regiumban”, 1844–46 között Gyulafehérváron tanár és káplán. Farczádit 1846. november 12-én nevezték ki a kolozsvári székhelyű 51. sorezred tábori lelkészének, egy 1846. november 26-i keltezésű levélben Anton Puchner erdélyi főparancsnok igazolja Kovács Miklós püspöknek Farczádi 51. gyalogezredbe való áthelyezését. A honvédség oldalára átálló Farczádit Bem József 1848 december 29-én nevezte ki az erdélyi hadsereghez tábori lelkésznek, amely titulusban nyolc hónapig szolgált. A lázadás leverését követően az osztrák hatóságok Farczádi Mihályt is megpróbálták kézre keríteni, a tábori lelkész bujdosott Köszvényes-Remetén, de Olaszországban is megfordult – hangzott el az előadáson. Végül a Kabdebó család házítanítójaként, Kovács Mihály álnéven bújt meg Talpason. A halotti anyakönyvi nyilvántartás szerint Farczádi Kovács Mihály utolsó lakhelye Nagyváradon, a Barátok útja 809. szám alatt volt, a Körös-parti városba feltehetően a Kabdebó családdal együtt érkezhetett. Temetését Palotay László plébános végezte 1891. október 5-én. A sírfelirat szerint 71 évet élt, az adatokból azonban kiderül, hogy Farczádi valójában 75 évesen hunyt el, az előadó szerint pedig a sírfeliraton szereplő „honvéd százados” rangra vonatkozóan sincs írásos megerősítés.