Ciucur Losonczi Antonius

A megjelenteket – köztük a közéleti személyiségeket és kiemelten Ilie Bolojan megyei tanácselnököt – Felix Koppelmann, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte. Megjegyezte: a holokauszt történetéről írt több mint hétszáz oldalas tanulmánykötet szerzője, a közelmúltban államtitkárrá kinevezett Ovidiu Raețchi Nagyvárad és a zsidó közösség nagy barátja. A hitközség elnöke ugyanakkor azt is fontosnak találta aláhúzni, hogy a rendezvény élénk médiaérdeklődés mellett zajlott – e tekintetben Simón Pereszt, Izrael állam korábbi elnökét idézte, aki egyszer kijelentette, hogy a népirtás mindig a szavakkal kezdődik, ezért lényeges, hogy a szabad sajtó a tolerancia és az egyetértés szószólója legyen. Felix Koppelmann arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiadvány tulajdonképpen egy, a zsidó nép modern kori történetével foglalkozó sorozat második kötetének is tekinthető, hiszen korábban Ovidiu Raețchi az izraeli hadseregről is írt egy többszáz oldalas könyvet.

Robert Schorr, a Zsidó Közösségi Központ (JCC) igazgatója Silviu Vexler parlamenti képviselőnek, a Romániai Zsidó Hitközségek Föderációja vezetőjének ez alkalomra küldött üzenetét olvasta fel.

Dr. Antonio Faur egyetemi professzor hiánypótlónak nevezte a könyvet, annál is inkább, mert, mint mondta, Kelet-Európában csak az utóbbi időben kezdtek el behatóbban foglalkozni a holokauszttal, miközben az Egyesült Államokban és a nyugat-európai országokban már az 1950-es évektől kezdve végeznek kutatómunkát. Erre szükség is van, magyarázta, hiszen egy nemrég napvilágot látott közvélemény-kutatás arra mutatott rá, hogy a 21. században született fiataloknak a 97 százaléka ugyan tisztábban van azzal, hogy a holokauszt valami rossz, de hogy mi is valójában, már nem tudja pontosan. A történész hangsúlyozta, hogy hosszú út vezetett a holokauszthoz, a szörnyűségeknek voltak világos előzményei is. Megítélésében Ovidiu Raețchi logikusan és közérthetően vázolja fel, hogyan kezdődött minden a gyűlöletkeltéssel, a bántó szavakkal, folytatódott a zsidók kirekesztésével, bántalmazásával, és ért véget a fizikai megsemmisítésükkel.

A soah előzményeiről beszélt Emanuel Grec doktorandusz, a Heidelbergi Egyetem kutatója is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az okok sokrétűek, például irigység is vezérelhette azokat, akik megbélyegezték vagy feljelentették zsidó ismerőseiket, barátaikat, szomszédaikat. 

Ovidiu Raețchi „a radikalizmus spiráljának” nevezte, ahogy az események eszkalálódtak. Mint kifejtette, megdöbbentő, ahogyan Európának ebben a térségében a hatóságok a lakosság közreműködésével is, túlteljesítettek. Úgy fogalmazott: „mindeközben Isten valószínűleg Dániában volt, hiszen ott a dánok hősi ellenállásának és spontán mentőakcióinak köszönhetően a zsidók 95 százaléka megmenekült”.