Ez a kerek kő napjainkban is megvan, a kolozsvári belvárosi templomban tekinthető meg. Azonban mivel olyan különleges és korának fura dolgokat prédikált, hogy egy az Isten, Jézust nem imádják, nincs Szentháromság, és ehhez hasonlóak, üldözni kezdték. Hiába állt ki mellette János Zsigmond fejedelem, ez sem volt elég, és miután Tordán Dávid Ferenc vezetésével kimondták a vallásszabadságot, száműzték őt Déva várába. Bezárták egy cellába, ahol állítólag a falra írt különböző sorokat, és végül ott hunyt el. Halálának körülményei és temetési helye ismeretlenek. Ennek emlékére, illetve a Dávid Ferenc iránti tiszteletből az unitáriusok évről évre elzarándokolnak Déva várába, hogy elmélkedjenek a vallásukról, arról, hogy miért fontos ez nekik.

November 8-án, szombat reggel a Nagyvárad-Bihari Unitárius Egyházközség több tagja is elindult, hogy részt vegyen a Magyar Unitárius Egyház, az 1900-ban, tehát 125 évvel ezelőtt alapított Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), valamint a Délnyugat-Erdélyi Unitárius Szórványegyházközség által szervezett 27. Dávid Ferenc Emlékzarándoklaton. A váradiakkal tartott beosztott lelkésznőjük, az ODFIE elnöke, Magyari Zita is. Lélekben már nagyon készültek erre az útra, mely lehetőséget teremtett számukra a találkozásokra (mások mellett korábbi lelkésznőjükkel, Erdő Imolával), a mélyebb szembenézésre unitárius értékeikkel, önmagukkal, a mellettük állókkal és Istennel.

Kovács István püspök áldásával és vezetésével indultak fel gyalogosan a várba. A felvonó is működött, hogy az idősek is fel tudjanak menni „magos Déva várába”.

Az emlékünnepély helyszínén aztán közösen imádkoztak, egyhangon mondták ki azt, hogy „hiszünk egy Istenben”. Örvendeztek annak, hogy idén is visszatérhettek oda, ahol egybeforr a múlt a jelennel, és erősödhettek abban a hitben, mely összeköti őket. Az istentiszteleten dr. Koppándi Botond Péter, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára és Tatár Ágnes Tekla ürmösi lelkész voltak a szolgálattevők, az énekvezér pedig Sánta-Boros József szentgerincei kántor. Várjátékot mutattak be a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának hallgatói. A köszöntőbeszédek után gyertyákat lehetett gyújtani, illetve virágokat és koszorúkat elhelyezni Dávid Ferenc emlékcellájában. Már szemerkélő esőben indultak haza lélekben gazdagodva a zarándokok, illetve akik óhajtották, a dévai Dávid Ferenc Szórvány- és Zarándokközpontba is betérhettek, ahol szeretetvendégséggel várták őket a szervezők, és lehetett még töltekezni, beszélgetni.