Ciucur Losonczi Antonius
Botházy Nándor alprefektus, az RMDSZ népszámlálásért felelős megyei munkacsoportjának vezetője kifejtette, hogy az összeírás egy kötelező statisztikai adatgyűjtés Románia rezidens lakosságáról. Újdonság, hogy most először kizárólag a digitális térben zajlik, vagyis nem használtak papír alapú eszközöket. Általában tízévente tartanak népszámlálásokat, és rendkívül fontos, hogy minél többen válaszoljanak főleg az anyanyelvre, az etnikai és a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésekre, hiszen ezek az adatok fogják meghatározni a következő évtizedben, hogy milyen jogok lesznek biztosítva számunkra. Ezért van szükség arra, hogy az átmenetileg külföldön élők vagy dolgozók, de érvényes itthoni lakcímmel rendelkezők is meg legyenek számlálva. Óriási a tét, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy 1 milliónál több vagy kevesebb magyar nemzetiségű személy él-e Romániában. Sajnos azonban szociológiai felmérések szerint tízből egy fő hibásan tölti ki a kérdőívet, vagy már nem tartja lényegesnek azt, hogy az anyanyelvére, a nemzetiségére és a vallására vonatkozó pontokat is kitöltse. Nagyváradon, illetve Bihar megyében pedig az ad izgalomra okot, nehogy 20 százalék alá csökkenjen a magyarság részaránya, hiszen ettől függ, hogy a kisebbségi jogainkat érvényesíteni tudjuk-e a közigazgatásban, az egészségügyben, mennyi támogatásban részesülnek az intézményeink.
A siker érdekében az RMDSZ létrehozott egy megyei népszámlálási munkacsoportot, lefedve a társadalom minden szegmensét. Bihar megye egyébként nem áll rosszul, az országos átlag felett teljesített eddig a maga 18,7 százalékával; a cél az, hogy az önkitöltési szakasz május 15-i határidejéig el kell érni a 30–35 százalékot, magyarázta Botházy Nándor. A magyarok lakta települések közül kevésbé haladnak jól az önkitöltéssel Érbogyoszlón, Érmihályfalván, Értarcsán és Szalárdon, viszont magas a hajlandóság Érszőllősön, Hegyközcsatárban, Érsemjénben és Kiskerekiben. Aki jártas az internet világában, miután kitöltötte a saját maga ívét, segítsen a szüleinek, idősebb rokonainak, közeli ismerőseinek is. Ugyanakkor reggel 9 és este 23 óra között hívható a 0371- 900-172-es számon a magyar nyelvű telefonos ügyfélszolgálat, és a nepszamlalas.ro is támpont lehet, hangsúlyozta az alprefektus. Hozzátette: előnyös az önkitöltés, és azért a legbiztosabb módszer, mert magyarul is elérhető, fizetett szabadnap jár érte egész évben a munkaadóval való megegyezés szerint, és nem kell idegent beengedni a lakásba.
Pető Dalma önkormányzati képviselő megjegyezte, hogy Nagyvárad egy kissé le van maradva a maga 9,8 százalékával. Más nagyvárosokhoz hasonlóan jellemző, hogy az emberek a legtöbbször otthon töltik ki az íveket. A polgármesteri hivatal 13 összeírópontot működtet, de a visszajelzések arra utalnak, hogy ezek nem mindegyikében beszélnek magyarul, ezt a hiányosságot az RMDSZ jelezte a városházának. Pető Dalma is arra kért mindenkit, álljon ki a népszámlálás mellett, mert ennek sikere identitásmeghatározó, nemzeti ügy.
Bimbó-Szuhai Tibor önkénteseket koordináló munkatárs arról beszélt, hogy két, az önkitöltésben technikai és szakmai tanácsokat nyújtó központot is működtett Nagyváradon az RMDSZ a népszámlálás jelenleg zajló szakaszában. Az egyik a Fekete Sas-palotabeli székhelyen található az első és a második emeleten (Szent László tér 2–4. szám, hétköznap 9–16 óra között, telefonszám 0259/432-884), a másik a Bunyitay könyvtárban (Kanonok sor 11. szám, hétköznap és szombaton 10–18 óra között, telefonszám 0259/411-869). Akik segítséget igényelnek, fontos, hogy tudják, mi a személyi számuk (CNP), a háztartásukban hányan élnek együtt, mekkora a szobák négyzetméter felülete, mi a gyermekeik végzettsége.
Somogyi Tamás munkatárs azt emelte ki, hogy a kitöltés során többször „csábít” az elküldési opció, de csak a végén kell erre rákattintani. Végig kell menni a kérdéseken, annál is inkább, mert az anyanyelvet, a nemzetiséget és vallást szinte csak legutoljára kérdezik.
