Több gólyatetemre bukkantak a helyiek Biharpüspökiben augusztus elején. A madárpusztulás miatt a hatóságok vizsgálatot indítottak, akkor már lehetségesnek tartották, hogy a gólyákat áramütés érte, mivel tetemeiken nem volt felfedezhető más megbetegedésre vagy mérgezésre utaló jel.
Bărbos Lőrinc biológus, a „madaras ember” a Bihari Naplónak elárulta, hogy ez a jelenség nem új keletű. A szeméttelep közelében történt áramütésből adódó madárpusztulásokat már három éve követi.
Hozzátette, több mint valószínű, hogy az augusztus elején elpusztult gólyák is mind áramütést szenvedtek, kivéve talán azt, amelyiknek tetemét a fészekben találtak meg.
Az, hogy nem mindegyik madár volt a villanyoszlop körül, nem azt jelenti, hogy nem az áramütés végzett velük, hiszen nem biztos, hogy rögtön elpusztultak; lehet, távolabb estek le, vagy esetleg kutyák vonszolták el a tetemeket.
Korábban írtuk
„A középfeszültségű oszlopok alatt 2023 óta tizenegy madárfaj 140 elpusztult egyedét regisztráltam. A tetemek több mint fele, összesen 82 példány, fehér gólya. Tavaly egyetlen oszlop alatt nyolc áramütött gólya tetemére bukkantam. Ezek a számok minimumot jelentenek, mivel nem tartalmazzák azokat a tetemeket, amelyeket a kóbor kutyák, rókák elhordanak az oszlopok alól” – közölte Bărbos Lőrinc.
Ezen a 1,2 km-es szakaszon 15 villanyoszlop található, itt évente annyi gólya pusztul el, ami hét teljes fészekaljnyi gólyafióka elvesztésével egyenértékű. Bărbos Lőrinc közlése szerint viszont országos szinten a középfeszültségű szabadvezetékek hossza több tízezer kilométer.
„Az oszlopok pontos számát valószínűleg még az áramszolgáltató vállalatok sem tudják. Így célzott felmérések hiányában nincs információnk arról sem, hogy ez a jelenség milyen mértékben tizedeli a madarakat az ország más régióiban. Az viszont bizonyos, hogy a hulladéktároló és a bányatavak közelsége nagymértékben hozzájárul a fenti számokhoz” – hívja fel a figyelmet a biológus.
A sirályok, varjak és gólyák akár ezres nagyságrendű csapatai táplálkoznak a hulladéklerakón, ahol egész évben könnyen elérhető a táplálék. A közelben található középfeszültségű tartóoszlopok tökéletes kiülő- vagy éjszakázóhelyként szolgálnak ezeknek a fajoknak, a bányatavak pedig a sirályoknak kiváló költőhelyek.
Korábban írtuk
A közepes vagy nagyobb testű madarakra nézve azonban ezek az oszlopok életveszélyesek, ha a fejszerkezetre szállva egyszerre érintenek két vezetéket, vagy egy vezetéket és egy földelt oszlopelemet.
A biológus felhívta a figyelmet arra is, hogy a területen nem csak a hazai madárállományok egyedei pusztulnak el, hiszen különösen a vonulási időszakban, az északabbi populációkból származó egyedek is megfigyelhetők. Ezt támasztja alá az elmúlt években megfigyelt több mint 30 gyűrűs danka-, sárgalábú, ezüstsirály és fehér gólya is.
– teszi hozzá Bărbos Lőrinc.

Fotó: Bărbos Lőrinc
Mint mondja, a fenti számok magukért beszélnek, és jól érzékeltetik a helyzet súlyosságát. A biológus a megoldást a madarak számára biztonságos fejszerkezetű oszlopok kialakításában vagy a vezetékek szigetelésében látja. Egy még biztonságosabb alternatíva viszont a légvezetékek földkábelre történő cseréje lenne.
A Biharpüspöki melletti részen a körülbelül 15 oszlopnak a becsült szigetelési költsége nagyjából 15.000 euró lenne. Romániában a védett madarak nem rendelkeznek eszmei értékkel, csak a vadászattörvényben megfogalmazott kártérítési értékkel.
Az elmúlt három évben elpusztult madarak kártérítési értéke 25.000 euró fölött van, ami bőven meghaladja a szigetelési beruházás költségeit – hívja fel a figyelmet Bărbos Lőrinc, hozzátéve, hogy a Milvus Csoport idén tavasszal már jelezte az Electrica áramszolgáltatónak a problémát, tehát tudnak róla, de ez ügyben még nem történt előrelépés.

Fotó: Bărbos Lőrinc







