Romsics Ignác történész, akadémikus tartott előadásokat Nagyváradon
Romsics Ignác történész, akadémikus tartott előadásokat Nagyváradon

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Dr. Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, az MTA rendes tagja két előadást is tartott Nagyváradon. Az egyiket május 21-én, csütörtök este a Léda-ház kultúrtérben, a másikat május 22-én, péntek délelőtt a megyei könyvtárban.

A Léda-ház kultúrtérben megjelent érdeklődőket Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte. Felidézte, hogy Romsics Ignác éveken keresztül szervezője és előadója volt a Magyarország, illetve Erdély történelmével foglalkozó Szacsvay Akadémia konferenciasorozatnak.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Az esten A nagyhatalmak és Magyarország a 20. században című kötetéről (Helikon kiadó, 2025) beszélgetett a Holnap Kulturális Egyesület által is vendégül látott történésszel Szűcs László újságíró, mely kiadvány Magyarország és a Duna-medence 20. századi sorsfordulóit vizsgálja a nagyhatalmi politika összefüggésében.

Hogyan alakították Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország, az Egyesült Államok, illetve Oroszország törekvései a térség történelmét? Miként érvényesült a nagyhatalmi akarat az 1918–1920-as, az 1938–1941-es, az 1944–1945-ös és az 1989–1991-es átrendeződések idején? Egyebek mellett ilyen kérdésekről esett szó.

Romsics Ignác arra hívta fel a figyelmet: évszázadokon keresztül a nagyhatalmiság legfontosabb kritériuma a terület és a népességszám volt, a cári birodalmat, illetve a Szovjetuniót logisztikai és demográfiai fölénye miatt nem tudta senki elfoglalni. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre inkább meghatározóvá válnak olyan elemek is, mint például az ipari kapacitás, a termelékenység, az innováció és a technológia.

Idézet
„A hatalmi státuszt számos tényező határozza meg, melyek alapján nagy-, regionális és kis hatalmakról beszélhetünk. A mi lehetőségeink sok szempontból szerények, korlátozottak, de nem vagyunk ezzel egyedül. A világ most létező körülbelül kétszáz állama közül százötven hasonló helyzetben van, mint Magyarország”

– magyarázta a történész.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Hozzátette: általában negatív tartalommal társítjuk a nagyhatalmiság fogalmát, de ennek nem feltétlenül kell így lennie, hiszen minden hatalom saját maga dönti el, hogy képes-e vagy akar-e etikusan működni. A békét és a humanitárius segítségnyújtást választja-e, vagy inkább a háborúzást és a konfliktusokat.

Arra a felvetésre, hogy vannak, akik nosztalgiával gondolnak Magyarország középhatalmi pozíciójára és visszasírják a régi időket, Romsics Ignác úgy fogalmazott:

Idézet
„Akkorák merjünk lenni, amekkorák vagyunk. Se kisebbek, se nagyobbak. Ez egy állapot, amit el kell fogadnunk, mint ahogyan a magyarságtudatunk is egy adottság. A jelenlegi méretekben képzeljük el magunkat, így próbáljunk el sikereket elérni, ami nem lehetetlen, lásd Észtország vagy Finnország példáját. Ha tényleg büszkék akarunk lenni magyar identitásunkra, akkor belülről építkezzünk. Nem hangzatos szavakkal, hanem tettekkel, így teremtsük meg önmagunkat”

– tanácsolta a történész.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

A Collegium Varadinum szervezésében péntek délelőtt a Gheorghe Șincai Bihar Megyei Könyvtárban tartott prezentációt Romsics Ignác, melynek keretében az ezredforduló átalakuló világrendjét, főbb konfliktusait és napjaink nemzetközi folyamatainak hátterét vázolta fel a Communitas Alapítvány által támogatott IV. Varadinum Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) keretében. Ezt megelőzően Tőtős Áron, a Collegium Varadinum elnöke és Verók Attila, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem oktatója köszöntötték a jelenlevőket, illetve fellépett a művészeti líceum néhány diákja.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Mindkét esemény a 34. Festum Varadinum utórendezvényeinek sorába illeszkedett.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben