BN-összeállítás

A nagyváradi önkormányzat az elmúlt évtizedben 1,36 milliárd euró értékben valósított meg beruházásokat európai uniós támogatásokból. A 151 projekt eredményeként Nagyvárad látványos átalakuláson és fejlődésen ment át, de egyes projektek esetében az európai finanszírozó által feltárt szabálytalanságok miatt pénzügyi korrekciók is történtek. A helyi sajtó kikérte az önkormányzattól az erre vonatkozó adatokat, és azt a választ kapták, hogy a két lezárt finanszírozási ciklusban felvett 655 millió euróból a pénzügyi korrekciók kevesebb, mint 8 millió eurót tesznek ki, de ez utóbbi összegből 2 millió euró sorsa még nem eldöntött, ugyanis a bíróságok kell megállapítsák azt, hogy az önkormányzat valóban elkövette-e azokat a szabálytalanságokat, amelyek miatt pénzvisszafizetésre kötelezik. A 2014–2020 időszakra elfogadott, de 2023-ban lezárult uniós költségvetési ciklusban a váradi önkormányzat 69 uniós finanszírozású projektet valósított meg összesen 2 milliárd lej értékben, ami mintegy 405 millió eurónak felel meg. Erre az összegre 18 pénzügyi korrekciót vetett ki a finanszírozó 26,7 millió lej (5,4 millió euró) értékben, ami a lehívott pénzügyi támogatás 1,33 százaléka. A polgármesteri hivatal számításai szerint ez az arány még kisebb, mindössze 0,4 százalék lenne, ha hozzáadnánk a 2021–2027-es költségvetési ciklust is, valamint az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) projektjeit, amelyekre még nem vetettek ki semmilyen büntetőintézkedést.

Rendelkezünk adatokkal az első, 2007–2013-as költségvetési ciklusban lehívott uniós támogatásokra vonatkozó pénzügyi korrekciókról is. Abban a ciklusban 250 millió euró értékben valósított meg projekteket az önkormányzat és 17 pénzügyi korrekciót vetett ki rá a finanszírozó. Ezekből hetet a bíróság érvénytelenített, és tíz esetben kellett pénzt visszafizetnie a városnak összesen 2,5 millió euró értékben, ami a lehívott támogatások 1 százaléka. A legnagyobb összeget, 1,6 millió eurót a Viva Anima érsebészeti központ kialakításának a projektje nyomán kellett visszautalni, és további 228 ezer eurót kellet visszaadni a váradi vár felújítása kapcsán. A finanszírozók mindkét esetben a közbeszerzési eljárások nem megfelelő besorolását kifogásolták.

Visszatérve a 2014–2020-as költségvetési ciklusra, a váradi önkormányzat mind a 18 pénzügyi korrekciós igényt megtámadta a bíróságon, ezek közül kilencet jogerősen elveszített, és emiatt vissza kellett fizessen 17 millió lejt, azaz 3,4 millió eurót – írja a Bihoreanul hetilap. Egyébiránt a váradi önkormányzat mind a 18 korrekciós összeget visszafizette, mert másképp a finanszírozó befagyasztotta volna a számláit. Amennyiben viszont lesz olyan per, amelyet a váradi önkormányzat nyer meg, akkor azt a pénzösszeget visszakapja a város. Minden vitatott projekt esetében a közbeszerzési eljárás lebonyolítása jelenti a problémát. Hat esetben a polgármesteri hivatal a projektek értékének 25 százalékát kitevő korrekciókat kapott, mivel a beszerzéseket csak országos szinten tette közzé, de nem hirdette meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HLEU), amely naponta összesíti a tagországok pályázatait. „A 2018–2019-es időszakban, az elektronikus közbeszerzési rendszer frissítésekor változás történt, és a hirdetményeket már nem küldték be automatikusan a HLEU-hoz. Erre csak az első korrekciók alkalmával jöttünk rá” – mondta a Bihoreanul hetilapnak Mihaela Neag, a polgármesteri hivatal nemzetközi finanszírozású menedzsment-igazgatóságának (DMPFI) az igazgatóhelyettese. „Az ítélet nagymértékben az emberi tényezőn múlik. A Magheru út rehabilitációjára vonatkozó projektre 729 ezer eurós pénzügyi korrekciót kaptunk emiatt a probléma miatt, de a pert jogerősen megnyertük” – fogalmazott Neag. Ezzel szemben az önkormányzat elveszített 887 ezer eurót  a Bémer/Ferdinánd tér rehabilitációjára megnyert finanszírozásból, mert a pályázatnak nem volt meg a nemzetközi nyilvánossága. A sors fintora, hogy a beruházást az olasz Porfido ed Arte Consorzio Stabile nyerte el.

A jelenlegi állás

Kilenc per még most is folyamatban van, és nem kevesebb, mint két millió euró a tét. A legnagyobb összeget, 1,7 millió eurót a Gojdu téri közúti aluljárók projektje után kéri vissza a finanszírozó intézmény. Az ügyet a Bukaresti Fellebbviteli Bíróságon tárgyalják. „A finanszírozó úgy gondolta, hogy korlátozóak voltunk, mert megköveteltük, hogy a kivitelezőnek tapasztalt támogatója legyen. Mi nem is éltünk ezzel a kikötéssel, mert a nyertes pályázó, a Freyrom maga is rendelkezett a szükséges tapasztalattal” – magyarázza a DMPFI másik igazgatóhelyettese, Ovidiu Guler, aki szerint a városnak meg kellene nyernie ezt a pert, mert semmilyen hibát nem követtek el a pályázat lebonyolításakor. Ugyancsak a Bukaresti Törvényszék tárgyalja a Zöldfa/Alecsandri utca felújítása kapcsán felmerült 168 ezer eurós korrekcióról szóló pert. Ennek a beruházásnak a kapcsán az a kifogás, hogy a munkálatok kivitelezése során az önkormányzat módosította a projektet. A földmunkák megkezdésekor ugyanis kiderült, hogy a földben rengeteg közműhálózat van, ezért lemondtak arról, hogy földalatti hulladéktárolókat is kialakítsanak a Zöldfa utcán. A finanszírozó úgy ítélte meg, hogy ha előre lehetett volna tudni azt, hogy a földalatti hulladéktárolókat nem kell megépíteni, akkor sokkal többen pályáztak volna ezen a tenderen. Van még egy jogvita egy közel 36 ezer eurós korrekcióról: a finanszírozó szerint egy tömbházrehabilitációs projekt esetében a pályázatot kiíró önkormányzat olyan minősítési dokumentumokat is kért a cégektől, amelyek nem feleltek meg a követelményeknek, de a DMPFI álláspontja szerint csak a kiíráshoz szükséges dokumentációt követelték a jelentkezőktől. Marius Moș, a DMPFI igazgatója nem hibáztatja kollégáit a korrekciók miatt: „A korrekciók az európai és a román jogszabályok közötti ellentmondások, a dokumentumok későbbi ellenőrzését végző személyek bürokratikus értelmezése és talán a nagy munkaterhelés miatti mulasztások miatt történtek” – fogalmazott.