Pikó Stefánia
A premierest kezdetén átadták a Márciusi Ifjak-díjat azoknak a fiataloknak, akik civil kezdeményezéseikkel és szerepvállalásukkal kitűntek társaik közül. Az ifjúsági gálaműsoron Szabó Ödön parlamenti képviselő mondott beszédet, melyben a színház előtti tér nevét adó, római katolikus püspökről, Bémer Lászlóról emlékezett meg, aki 160 évvel ezelőtt, 1862-ben hunyt el Ungváron, maradványait azonban itt, a nagyváradi székesegyház sírboltjában helyezték el. A kisbákai születésű Bémer László 1843 és 1850 között volt püspök.
Az idei évben az RMDSZ és annak ifjúsági szervezetei úgy döntöttek, egy egyházi ifjúsági szervezetet, egy egyházi ifjúsági kezdeményezést, és egy egyházi, ifjúsági körökből származó személyt díjaznak. Ennek fényében elsőként a Partiumi Háló Ifjúsági Egyesület képviselőit szólították színpadra, melynek nagyváradi csapata az egyik legsikeresebb. A partiumi régióban működő tagszervezet mellett még öt másik is működik, immár 33 éve. A nagyváradi csapat kiemelendő tevékenységei között szerepelnek a gyermektáborok, először 21 évvel ezelőtt tartottak ilyet, azóta rengeteg más közösségi program szervezői. „A következő díjazottunk egy kezdeményezés, amely a Lélek Band nevet viseli. A LAZSA DT, azaz a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium ifjúsági szervezetének keretében jött létre, amely a diákok órákon kívüli tevékenységeit szervezi meg. (…) Az iskola életében kiemelten fontos szerepet kap a lelkiség és a zene összhangja. A Lélek Band alapító tagjai teológia szakos diákok voltak, ezelőtt öt évvel hozták létre a zenekart, melynek összetétele folyamatosan változik a generációk cserélődése miatt, de a tanári kar is képviselteti magát benne. A zenekarnak két koordinátora van, Kövendi Éva zenetanár és Szakács Zoltán iskolalelkész” – mondta Szabó Ödön, ismertetve a díjazott egyházi ifjúsági kezdeményezést.
Az egyéni díjat a kovásznai Albu Levente vette át, a Timóteus Társaság keresztény ismeretterjesztő alapítvány teljes idejű munkatársa, továbbá a Connect csoport néven ismert keresztény ifjúsági mozgalom vezetője. „Evangéliumi meggyőződése, lelki tanácsadásai és hűséges szolgálata sok fiatal életét terelte a helyes irányba. Tiszta, erkölcsös élete, házassága példa a felnövekvő generáció számára” – fogalmazott Szabó Ödön.
Boldog békeidők
„Élőzenés, szerelemmel átszőtt táncelőadást” ígért a húszéves Nagyvárad Táncegyüttes, a színházat szinte teljesen megtöltő közönség pedig örömmel fogadta a lélekemelő, alkalomhoz illő és könnyed darabot, melynek prózai jelenetei épp annyira ragadták meg a figyelmet, mint a kiváló táncbetétek.
A játék első helyszíne egy vásár Nagyvárad főterén, ahol a falusi zenészek körül táncoló társaságot fotózza Vilma (Kocsis Anna), a nagyváradi fényképészkisasszony. Gyula (Vajas Albert), a falusi muzsikus és hangszerkészítő elkéri Vilma címét, majd esetlenül, de levelezésbe kezdenek, hamar szerelmesek is lesznek, idővel azonban egyre nagyobb gondot jelent kettejük között, hogy másképp látják a világot, és mindketten ragaszkodnak elképzeléseikhez. Így kérdésessé válik, mi kerekedik felül: a különböző nézetek vagy a szerelmük.
A darabban több, a nézők számára kedves nagyváradi helyszín jelenik meg, az ifjak számára fontos találkozási pont például a nagyállomás, de az egykori Nagyvárad utcáinak megjelenítése mellett a közönség arról is láthatott egy elképzelést, milyen lehetett az egykori kávéházi élet a városban.
A könnyed, kedves történetet, a jól kidolgozott táncokat, a profi zenét a közönség vastapssal hálálta meg, amit újra megismételt a Kossuth-nóta közös eléneklése után.
