Pikó Stefánia
Családi szokás volt nálunk gyerekkoromban, hogy elmegyünk a püspöki palota kertjébe – bár akkor még múzeumkert volt – és ott készítünk fotókat az éves albumba. A magnóliák tömkelegétől súlyos lombkoronák már alig néhány évesen is elkápráztattak, és hamar részévé váltak annak, amit otthonnak neveztem. Később, iskolásként is a püspöki palota kertjében „randalíroztam”, ahogyan minden „szentlacisnak” illik, majd a ballagási ünnepségnek is különleges díszletét adta a kert, és benne az örökéletű magnóliafák. Örökéletű, hiszen nem az én generációm volt az első, amelyiknek a gyerekkorát végigkísérték.
Bár az idők sokat változtak, ma is nagy, sőt egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kert, rengetegen járnak ide tavasztól őszig, előszeretettel pózolva a magnóliafák előtt, de az elmúlt év óta nemcsak a magnóliáknak, hanem az ide ültetett tulipánoknak is csodájára járnak a látogatók.
A püspöki palota kertjében található magnóliafák több mint száz évesek, valamikor az 1900-as évek elején ültethették őket, bár azt a püspökség által végzett kutatások nyomán sem sikerült kideríteni, ki volt az, aki idetelepítette őket. Korukból fakadóan strapabíróak, így az elmúlt hetek kellemetlen időjárása sem ártott meg nekik – tudtuk meg a kert tájépítészétől, Kleszken Tímeától, aki közel három éve foglalkozik a kerttel. A tájépítész hozzátette, becsléseik szerint 1918 környékén ültethették ide a fákat, ugyanis 1933-ból találtak olyan képeslapot, amelyen a fák már a palota első emeletét is elérték. „A felújítási program keretében igyekeztünk minél több dokumentációt összegyűjteni, de sajnos arról nem találtunk feljegyzést, hogy pontosan ki és mikor hozta ide a fákat. Ha voltak is feljegyzések, azokat, más dokumentumokkal együtt, elég nagy valószínűséggel eltüntették a kommunizmus idején” – magyarázta. A szakértő azt is elmondta, Ázsiában akár 500 évig is elél a magnóliafa, az itteni, eltérő klíma miatt azonban nem sok az esélye annak, hogy a püspökség példányai is megmaradnak olyan sokáig, a tájépítész becslése szerint viszont még száz évet biztosan kibírnak.
A kert különlegessége nemcsak a magnóliafák csoportja, hanem az a több mint 180 éves, húsz méter magas tölgy, amelyet szintén a felújítási munkálatok keretében vizsgáltak meg, és támasztottak ki. Azt nem tudni, hány évet fog még túlélni a fa, de azt igen, hogy az Európában megtalálható azonos egyedek között 300 évesek is vannak. Emellett a látogatók nagyon szeretik a bibliai növénykertet is, a hasznosítható gyógynövénytermés egy részét szárított formában a Patikamúzeumban lehet megtalálni.
A tájépítész elmondta, a magnóliák virágzása körülbelül 3–4 hétig fog tartani, de mellettük egyre több növény indult virágzásnak, így ezután is bőven lesz miben gyönyörködniük a látogatóknak.
