Balla Tünde
Az építtető szándéka életre kel!
Amikor a Rómában nevelkedett horvát főnemes, báró Patachich Ádám (1759-1776) 1759-ben elfoglalta nagyváradi püspöki hivatalát, elődje, gróf Forgách Pál (1747-1757) bölcs kormányzása nyomán már emelkedett Várad barokk székesegyháza, méltó utódjaként a Szent László-i örökségnek, és immár szükségessé vált egy olyan egyházfői rezidencia kialakítása is, amely a régi, főtéri, szerény püspöki lakot kiváltja. Így jött létre a Kárpát-medence legnagyobb, Európában is előkelő méretű és szépségű püspöki palotája, amelyet a bécsi Franz Anton Hillebrandt, későbbi császári építésszel úgy terveztetett meg klasszicizáló barokk stílusban, hogy az a nemesebb igények, a tudományok és művészetek palotájává is válhasson, saját könyvtárral és operaházzal. A római egyházi felvilágosodási mozgalom, a l’Accademia della Arcadia lelkes tagja, Patachich, aki Siarsius Acrotophorius néven árkádikus költő lett, egyéb művészetekkel is szuperlatívuszokban foglalkozott, így kerülhetett Michael Haydn, majd később Carl Ditters von Dittersdorf az udvartartásába, megalapozván egy olyan jelentékeny komolyzenei életet, amely párját ritkította Európában alig száz évnyire a mindent elpusztító török hódoltság után.
A barokk palota Patachich-kori festett termei, az építtető szándéka szerint most ismét megnyíltak a legmagasabb művészet számára, a Kaganovskiy zenei esték házigazdái lesznek hónapról-hónapra, s a virtuóz muzsika ismét felcsendül remek akusztikájú falaik között. Különleges zenei csemegének ígérkezik a Kaganovskiy Virtuosi nagyváradi fellépése április 26-án 19 órakor, élén a nemzetközi hírű hegedűművésszel, Artur Kaganovskiyval, aki Isaac Stern New York-i tanítványaként hamar a nemzetközi komolyzenei élet klasszisai közé emelkedett. A művész egy 1740-ben, a milánói Carlo Antonio Testore készítette hegedűn játszik. Románia válogatott hangszeres zenészeiből alakult zenekarát, a nemzetközi koncertpódiumokról ismerős César Álvarez spanyol karmester dirigálja, mintegy feleseltetve Vivaldit Piazzollával, hiszen a tangó argentin mesterének 1965-ben írt művét: Négy évszak Buenos Airesben, a barokk nagymester Négy évszaka inspirálta, egy másik 20. századi zeneszerző, Leonid Desyatnikov pedig belenyúlva a piazzollai mű zenei szövetébe, „Vivaldisabbá” formálta Nadia Boulanger egykori tanítványának művét. Most ebben a formában csendül fel kedd este Patachich Ádám püspök egykori festett ebédlőjének pompás olasz tájképfantáziái között.
