A nemzeti könyvtár e jelentős digitális gyarapítással tiszteleg Tanner Ilona, azaz Török Sophie emléke előtt, aki lírájával, naplójegyzeteivel és irodalmi munkásságával a 20. század első felének meghatározó alkotói közé tartozott – olvasható az OSZK szerdai, MTI-hez eljuttatott összegzésében.
Mint írták, a Copián szerdán publikált gyűjtemény 943 kéziratot foglal magába, melyek túlnyomó részét versek és versvariánsok alkotják, emellett pedig több naplójegyzet és négy festmény is helyet kapott benne.
– emelték ki.
Emlékeztettek, az 1895. december 10-én született Tanner Ilona első verseit még saját nevén írta, legkorábbi ismert költeményei 1911-ből származnak. 1920-ban az Új Idők és A Hét közölte néhány művét, de igazi célja a Nyugat hasábjain való megjelenés volt.
Művésznevét is férjétől kapta, aki Kazinczy Ferenc felesége után nevezte el őt Török Sophie-nak.
Az 1920-as évektől rendszeresen publikált: 1921 májusában már hat versét közölte a Nyugat, elsőként pedig a Nyári játék című novellát szignálta Török Sophie néven 1921. december 1-jén. Kötettel 1929-től jelentkezett: az Asszony a karosszékben című első könyvét három további – Örömre születtél (1934), Értem és helyetted (1940) és a Sirató (1948) – követte.
Prózai és szerkesztői tevékenysége is figyelemre méltó: 1933-ban Boldog asszonyok címmel elbeszéléskötetet, 1934-ben Hintz tanársegéd úr, 1939-ben Nem vagy igazi! címmel regényt adott ki, 1943-ban pedig Kótzián Katalinnal együtt szerkesztette a Költőnők antológiáját.
A korai évek formai útkeresése után – saját vallomása szerint – a szabadversben találta meg valódi hangját. Művei gyakran határterületen mozognak vers és napló között: élményei, érzelmei és gondolatai sodró ritmusban, kötött formák nélkül áramlanak.
Összegyűjtötte a Babits, Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső között váltott leveleket, és 1945-ben sajtó alá rendezte a Babits-életmű tervezett összkiadásának első kötetét.
Babits könyveit és kéziratait – a háború pusztításait követően – Keresztury Dezső biztatására helyezte el az Országos Széchényi Könyvtárban, a hagyaték 1952-ben és 1954-ben érkezett meg a nemzeti könyvtárba. Saját kéziratait 1955. január 8-án kelt végrendeletében hagyta az intézményre.
– hangsúlyozták.
A dokumentumok között szereplő néhány festmény Török Sophie vizuális érdeklődését tanúsítja: szabadidejében szívesen rajzolt, fényképezett, könyvborítókat és lámpaernyőket készített, így a Copia felületen közölt anyag életművének sokszínűségét is hangsúlyozza.
A rendkívül rétegzett és a hagyaték különböző egységeiben fennmaradt dokumentumok feldolgozása Méry Tündének, a Kézirattár tudományos munkatársának köszönhető – olvasható a közleményben.
Az OSZK e közzététellel nemcsak Török Sophie emlékét ápolja, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a 20. századi magyar irodalom egyik különleges, sokszor méltatlanul háttérbe szorult hangja végre teljesebb fényben táruljon az olvasók elé.
– hívták fel a figyelmet.
Dance
