Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a román kormány területi képviselője a helyszínen elmondta: a régi bányánál jelentkező újabb kisebb beomlások csökkentik a födém hirtelen beszakadásának a veszélyét, ugyanakkor gondot is okoznak, mivel a sótömbök leszakadásával jelentős mennyiségű sós víz jut ki a bányából a Korond-patakba és a Kis-Küküllőbe. A térségben korábban hozott óvintézkedések továbbra is érvényben maradnak – tette hozzá.
A román vízügyi hatóság eközben folyamatosan figyeli a sószennyezés által érintett folyóvizeket, és csütörtökön este a magyar hatóságokat is értesítették a Maroson érkező sószennyezésről – közölte Luci Ervin, a hatóság műszaki igazgatója.
A vizek sókoncentrációja csökkent, de továbbra is engednek ki vizet a zeteváraljai és bözödújfalusi víztározókból, hogy hígítsák a Kis- és Nagy-Küküllő, valamint a Maros vízét – mondta.
Miután péntek hajnalban 2200 mg/l sótartalmú árhullám érkezett a Kis-Küküllőn, a dicsőszentmártoni vízüzemet leállították. Egy nappal korábban leállították a gyulakutai vízüzemet is. A két üzem a tartalék vízkészletéből biztosítja a vezetékes vizet a készlet kimerülésééig.
Összehasonlításképp: a sótartalom normál értéke 250 mg/l, tehát az aktuális értékek mintegy tízszer magasabbak a megengedettnél.
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság rendelkezése szerint folytatják az érintett lakosság ellátását ivóvízzel, háztartási vízzel, illetve az állatok itatására alkalmas vízzel. A prefektúra emlékeztet: a 16 érintett településen összesen 61 ivóvízelosztó pont működik jelenleg, de ezek száma az igények függvényében változhat.
A Korond-patakon és a Kis-Küküllőn halpusztulást is észleltek. Főként a Sóvárad és Erdőszentgyörgy közötti szakaszon láthatók a pusztulás jelei, ahol 50 kilogrammnyi kisebb haltetemet gyűjtöttek össze – tette hozzá az igazgató.
Székely Annamária, a Maros Megyei Környezetőrség főfelügyelője a Székelyhon hírportálnak elmondta: egyelőre a kisebb halak pusztultak el, de a nagyobb egyedek pusztulására is számítanak, ezek felfogásához hálókat feszítenek ki a Kis-Küküllőn Hargita és Maros megye határa és Erdőszentgyörgy között.
Nicolae Sebastian Soltuz, a parajdi bányát működtető Salrom befektetési igazgatója szerint két céljuk van: befogni a Korond-patak vizét és vezetékeken vinni át a sóbánya fölötti veszélyeztetett területen, valamint csökkenteni a sószennyezést.
Az igazgató szerint pénteken egy újabb megoldás is felmerült. Eszerint a patak vizét a bánya fölötti felső szakaszon nagy teljesítményű szivattyúkkal nyernék ki és csak a kritikus szakasz alatt engedik vissza a mederbe, hogy ne szennyeződjön sóval. Még elemzik ennek lehetőségét, és minden döntést egyeztetnek a megyei vészhelyzeti bizottsággal – tette hozzá.
Arról is beszámolt, hogy az Európai Sótermelők Szövetségének (EUsalt) képviselői is ellátogattak Parajdra, ahol két műszaki lehetőséget vázoltak fel a jövőre. Egyik a bánya megmentése a víz kiszivattyúzásával és a régi részlegek feltöltésével. A másik két új tárna nyitása kitermelési és turisztikai céllal. Utóbbi a szakértők szerint másfél évbe telne, míg a régi bánya lezárása sokkal időigényesebb és költségesebb folyamat.
Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
Dance
