Hivatalos adatok szerint az Európai Unión kívüli országokból érkező munkavállalók elsősorban alacsony képzettséget igénylő állásokat töltenek be, illetve olyan munkakörökben dolgoznak, amelyekre a helyi munkaadók egyre nehezebben találnak hazai munkaerőt. A Bihar Megyei Munkaügyi Felügyelőség (ITM) adatai alapján – amelyeket a Jurnal Bihorean kért ki – 2026 februárjának végén 3256 aktív egyéni munkaszerződést tartottak nyilván összesen 3150 EU-n kívüli állampolgár számára.
2023-ban 2286 nem EU-s munkavállalót regisztráltak. Számuk 2024-ben 2853-ra nőtt, 2025 végére pedig elérte a 3089-et. Jelenleg 3150 EU-n kívüli munkavállaló (többségében férfiak) dolgozik Bihar megyében – írja az említett sajtókiadvány.
A munkaszerződések túlnyomó többsége teljes munkaidős és határozatlan időre szól. Az aktív szerződések közül 3089 teljes munkaidős, 3001 pedig határozatlan idejű, ami azt mutatja, hogy az alkalmazók nem csupán szezonális munkára veszik fel ezeket az embereket, hanem tartós megoldásként számítanak rájuk a munkaerőhiány kezelésére.
A munkaügyi felügyelet adatai szerint az EU-n kívüli munkavállalók néhány olyan gazdasági ágazatban koncentrálódnak, ahol tartós a munkaerőhiány.
A legtöbb szerződés a feldolgozóiparban található, de jelentős még a szállítás, a raktározás, a kereskedelem, építőipar, a szálloda- és vendéglátóipar, a köztisztasági és hulladékgazdálkodási tevékenységek, valamint a mezőgazdaság.
Más területeken jóval alacsonyabb a jelenlétük. Például az információ és kommunikáció területén 49 nem EU-s munkavállalót tartanak nyilván, az egészségügyben és szociális ellátásban 34-et, az oktatásban 19-et.
Az életkori megoszlás azt mutatja, hogy a külföldi munkavállalók többsége a munkaerőpiac aktív korosztályába tartozik, a legtöbben ugyanis (1605 személy) 30 és 49 év közöttiek.
A Bihar Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) statisztikái is azt mutatják, hogy a vállalatok részéről továbbra is magas a kereslet az EU-n kívüli munkaerő iránt. 2026 eleje óta 140 vállalat 1794 igazolást igényelt EU-n kívüli állampolgárok alkalmazásához. Az előző évben ennél jóval több kérelem érkezett: 690 cég 7883 igazolást kért. A munkavállalók zöme Bangladesből, Srí Lankáról, Tajvanról, Kínából, a Moldovai Köztársaságból, Törökországból, Nepálból, Etiópiából, Egyiptomból és Indiából érkezik.
Azok a szakmák, amelyekre a munkaadók EU-n kívüli munkaerőt keresnek, megerősítik a munkaerőpiacon megfigyelhető tendenciákat.
A kérelmek többsége szakképzetlen munkásokra vonatkozik, 2025-ben több mint 4600 ilyen igényt regisztráltak. Gyakori foglalkozások még: sofőrök, rakodómunkások, konyhai kisegítők, takarítók, futárok vagy vízvezeték-szerelők. Emellett van kereslet ácsokra, vasbetonszerelőkre, szobalányokra és takarítószemélyzetre is. Léteznek igények speciális szaktudást igénylő munkakörökre is, például programozókra, mérnökökre vagy CNC-technikusokra, azonban ezek az összes igény csak kis részét teszik ki.
A Bihar Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség igazgatója, Békési Csaba szerint az EU-n kívüli munkavállalók nem befolyásolják negatívan a helyi munkaerőpiacot, mivel főként olyan területeken dolgoznak, ahol a cégek nehezen találnak munkaerőt.
– nyilatkozta Békési a Jurnal Bihoreannak.
Rámutatott arra is, hogy Románia helyzete eltér a nyugat-európai országokétól. Korábban sok nyugat-európai állam a kevésbé fejlett kelet-európai országokból származó munkaerővel pótolta a hiányt. Románia azonban már nem rendelkezik ezzel a tartalékkal, ezért a hiányt EU-n kívüli munkavállalókkal kell pótolnia. Jelenleg a külföldi munkavállalókra vonatkozó országos kvótát 100 ezerről 95 ezer főre csökkentették. A hatóságok ugyanakkor úgy becsülik, hogy ezt a határt a korábbi évekhez hasonlóan idén sem fogják elérni.
Huszonnyolcezer pályakezdő fiatal foglalkoztatását támogatja az állam áprilistól
Egy várhatóan áprilistól induló program keretében az állam összesen 170 millió euróval támogatja 28 ezer pályakezdő fiatal foglalkoztatását – jelentette be szombaton a munkaügyi miniszter. Aradi sajtótájékoztatóján Florin Manole elmondta, hogy a kormány 24 hónapon keresztül biztosít vissza nem térítendő támogatást a munkát vállaló pályakezdő fiataloknak – írja az Agerpres.
A szubvenció összege az első 12 hónapban havi 1000 lej, a második 12 hónapban 1250 lej. Emellett a fiatalokat foglalkoztató vállalkozások az első 12 hónapban havi 2250 lej támogatást kapnak. „Tehát mindkét fél jól jár” – jelentette ki a miniszter.
Hozzátette, hogy a támogatási időszak lejárta után a munkáltatóknak további 18 hónapig kötelező foglalkoztatniuk az alkalmazott fiatalokat.
A miniszter szerint a programban részt vevő pályakezdő fiatalok a három és fél év alatt munkatapasztalatot szerezhetnek, ami hosszú távon is előnyt jelent számukra a munkaerőpiacon. Manole hangsúlyozta, hogy a program célja a fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliség csökkentése.
Fotó: Alexandru Nițescu
Dance
