P. Nagy Noémi

A Bihar Megyei Környezetvédelmi Őrséghez az elmúlt időszakban legalább három alkalommal érkezett bejelentés a váradi utcákon heverő denevérekről. Sever Șerbănescu, a környezetvédelmi őrség megyei vezetője a Bihoreanulnak nyilatkozva elmondta, hogy az első alkalommal egy elpusztult és egy élő példányt találtak, a második bejelentés tíz elpusztult és 11 élő denevérről szólt, míg a harmadik esetben egy élő példányt találtak. Hozzátette, hogy ebben az időszakban a denevérek hibernálnak, ilyenkor a tömbházak régi típusú rendőnytokjaiban, padlásokon, a tetők nehezen elérhető helyein húzzák meg magukat. Meglátása szerint a váradi utcákon talált példányok egyértelműen a magasból estek le, valószínűleg emberek vagy más élőlények dobták le őket szándékosan vagy véletlenül. A járdán talált élő példányokat a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség szakemberei összegyűjtötték, és a váradi parkok fáinak odúiban helyezték el őket, ahol folytathatják a hibernálást.

Enyhe időjárás

Bücs Szilárd-Lehel denevérkutatót, a kolozsvári székhelyű Denevérkutatási és Védelmi Központ elnökét kérdeztük arról, hogy mivel magyarázható a fentebb leírt jelenség. A denevérkutató elmondta, hogy az enyhe januári időjárás, valamint a nappali és éjszakai hőmérsékletek közötti ingadozás állhat a háttérben. A városban élő denevérek általában a tömbházak repedéseiben húzzák meg magukat, itt hibernálnak. Ezekben a repedésekben viszont nem stabil a hőmérséklet, mint például a barlangokban, az állatok félig felébredhetnek és ez vezethet ahhoz, hogy kiesnek a repedésekből és lehullanak a földre. Nem valószínű, hogy télen renoválnák az épületeket, és emiatt estek volna ki a repedésekből. Mint elmondta, a tavaszias időjárás a denevérek életciklusát is megzavarhatja. Azzal kapcsolatban, hogy a környezetvédelmi őrség munkatársai a még élő példányokat a parkokban levő fák odvaiban helyezték el, elmondta, hogy ez teljes mértékben jó megoldás volt. Hogy mennyi az esély arra, hogy ezek a denevérek megmaradjanak, sok múlik azon, hogy mennyire stabil a hőmérséklet, de előfordulhat, hogy pár napos melegebb időjárás esetén a denevérek felébrednek, és elköltöznek egy olyan helyre, ahol zavartalanul folytathatják a hibernálást. Viszont az is előfordulhat, hogy a felébredés miatt nagyon kimerülnek és elhullanak. Tanáccsal is szolgált a szakember: az utcán talált denevérekhez nem szabad hozzányúlni csupasz kézzel, csak kesztyűvel, mert az állat hibernáló állapotban is reflexszerűen tud harapni. „Az a legjobb ilyen esetben, ha felhívják a környezetvédelmi őrséget, ők tudják, mi a teendő. Mi azt szoktuk javasolni, hogy a legközelebbi faodúba tegyék be a denevért, vagy egy ház használaton kívüli padlására, ezt követően pedig a denevérek megoldják maguk a helyzetet‟ – tette hozzá Bücs Szilárd-Lehel.

Védettek

Egyébként azt tudni kell, hogy Romániában 32 denevérfaj van, ezek mindegyike védett vagy fokozottan védett. Amennyiben a padlásokon vagy tömbházak redőnytokjaiban, repedésekben találnak denevérkolóniát vagy példányokat, mindenképpen fel kell venni a kapcsolatot a környezetvédelmi őrséggel, ha el akarják költöztetni az állatokat. Bücs Szilárd-Leheltől megtudtuk, hogy a denevérek elköltöztetése helyzet és fajfüggő, a fokozottan védetteket például nem szabad elvinni sehová, mert ez nagyon kritikus lehet a szülő kolóniának (nőstények és a kicsinyek) számára. A százas vagy ezres számú kolóniák zavarók lehetnek, de a legtöbb esetben az emberek észre sem veszik a denevérek jelenlétét. A denevérek nem keresik az ember társaságát, nem fognak szándékosan berepülni a szobába, és pár tíz denevér nem termel annyi guanót, hogy az zavaró legyen, ezért a legjobb békén hagyni őket.