Pap István

A Nagyváradi Helyi Tanács tíz évre ingyenes használatba adott a Körösök Vízügyi Igazgatóságának 43 hektárnyi területet a Sebes-Körös mentén a folyónak a Densușianu hídtól nyugatra eső részén. Az igazgatóság ugyanis elnyert egy 7 millió euró értékű pályázatot, melyből ökológiai szempontból helyreállítják a Sebes-Köröst Nagyvárad külterületétől a román–magyar határszelvényig. „Nagyon jól jön ez a kezdeményezés, hiszen az önkormányzat egyébként is finanszírozási lehetőséget keresett volna ennek a lepusztult területnek az átalakítására” – fogalmazott a csütörtöki tanácsülés előtt Florin Birta polgármester. A projekt részleteiről Pásztor Sándort, a vízügyi igazgatóság vezetőjét kérdeztük, aki elöljáróban elmondta, hogy ez nem egy szó szoros értelemben vett hidrotechnikai munkálat lesz, ráadásul a Körösök Vízügyi Igazgatóság első alkalommal pályázott ilyen típusú projekttel. Hogy mennyire sikeresen, azt jelzi az a tény, hogy az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében Romániából 150 millió euró értékben voltak benyújtva ilyen típusú projektek Brüsszelbe, és csak kettő nyert, mindkettő a Körösök Vízügyi Igazgatóságának a pályázata volt. „Az egyik ez (a Sebes-Körös ártéri átalakítása – szerk. megj.), a másik pedig az a projektünk, mellyel a Fekete-Körösön visszakötünk öt régi holtágrendszert a folyóhoz és vizes élőhelyeket hozunk létre” – jegyezte meg az igazgató. Tudatta ugyanakkor, hogy az igazgatóság megnyert egy másik projektet is, amelynek keretében bicikliút épül a Sebes-Körös mentén szintén Nagyváradtól a román–magyar határig. „A bicikliút a jobb parton fog végigjönni ugyancsak a határszelvényig, annak fogunk leágazásokat építeni a mederig közösen az önkormányzatokkal. A bicikliutat környezetbarát anyagokból fogjuk kiépíteni” – jelezte az igazgató.

Hallépcső és zöld tüdő

A nagy, 7 millió eurós költségvetésű projektről Pásztor Sándor elmondta, hogy a Sebes-Körösön Nagyváradtól a határig ártéri zöldövezetet hoznak létre. Ehhez első körben arra van szükség, hogy az összes terület az igazgatóság kezelésében legyen. „Minden érintett önkormányzattal tárgyaltam: átvesszük ingyenes joghasználatra azokat a területeket, amelyek az önkormányzatok tulajdonában, de a nagy mederben vannak. Nagyvárad elsőként átadott 43 hektárt, következik Szentandrás és tárgyalunk Körösgyéressel, Vizesgyánnal és Borssal is. A mi területeinkkel együtt el fogunk jutni 200 hektárig” – fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy az önkormányzatokat is sikerült rávenni arra, hogy kis résszel ugyan, de járuljanak hozzá ők is a költségekhez. Az igazgatóság a projekt keretében kitakarítja a Sebes-Körös medrét, az említett 200 hektáros területen ártéri zöldövezetet és vizes élőhelyet hoz majd létre, fákat ültet, tanösvényeket alakít ki és épít egy hallépcsőt is a Körösön Köröstarjánnál. „Ez lesz az első ilyen létesítmény egész Romániában, ugyanis ma még sehol az országban nincs olyan vízlépcső, amely biztosítaná a halak vonulását befelé az országba” – emelte ki az igazgató. Elárulta, hogy már mintegy két hónapja készítik elő a terveket, és halszakértőt is bevontak a munkába, hogy meg tudják oldani a halak vonulását. „Mivel turisztikai célja is van a projektnek, ezért Nagyvárad alatt a Körös-Pece összefolyásánál kialakítunk egy erdős területet, ami egy szép, kikapcsolódásra alkalmas helyszín lesz. Itt egy olyan környezetet hozunk létre, ahol a váradiak eltölthetnek jó pár órát, azt szeretnénk, ha Nagyváradnak ez lenne a zöld tüdeje” – fogalmazott az igazgató.

Vizes élőhelyek, medertakarítás

A vizes élőhelyeket úgy alakítják ki, hogy a két töltés között a vizet nemcsak a főmederben folyatják majd, hanem kivezetik oldalra, kihasználva a régi holtágakat, valamint az elhagyott kavicskitermeléseket, tavakat is, mindezeket bekötik majd a vízáramlásba. Pásztor Sándor emlékeztetett arra, hogy „a Körösön lefele rengeteg olyan hely van, ahol a 70-es évektől kezdve kiásták a kavicsot, a területet meg úgy hagyták”. Ezen a jelenleg lehangoló állapoton úgy fognak segíteni, hogy termőtalajt visznek fel a lecsupaszított helyekre, és beültetik, ezáltal ott is zöldövezet alakul majd ki. A projekt egy nagyszabású medertakarítást is magába foglal. „Mindaz, amit a 90-es évekig behordtak a mederbe, azt kiszedjük. Van ott ugyanis minden: építkezési hulladék, betontörmelékek, lerakatok bontásokból. Már tíz évvel ezelőtt nekikezdtünk egy nagy munkának, de a mostani projektben is az első lépés az lesz, hogy ettől mentesítjük a folyót. Amit elhordunk, az megy a hulladéktárolóba” – mondta az igazgató. Hozzátette, hogy prioritást élvez a Nagyvárad és a várost elkerülő új híd közötti zöld terület kialakítása, mert a jövőben egyre könnyebbé válik a kijutás abba az övezetbe. Az igazgató becslése szerint a munkálat a jövő év elején kezdődhet el. „A területek átvétele után belépünk a tájátalakítási, ichtiológiai, hidrotechnikai, környezetvédelmi tervezés szakaszába. Szeretném, ha őszre elkészülne a teljes terv, és akkor kiírjuk a tendert a munkálatra. A medertakarítás télen is végezhető, úgyhogy lehet, hogy azt már a télen elkezdjük” – zárta szavait az igazgató.