Az Infinite Dance Festival záróelőadásaként érkezett a nagyváradi színházba a GG Tánc Eger Hamupipőkéje, amely egyértelműen a legfiatalabb nézőket célozta meg. Emődi Attila koreográfiája nem kívánt radikálisan új értelmezést adni a klasszikus mesének, inkább arra törekedett, hogy a jól ismert történetet könnyen befogadható, vizuálisan gazdag és zeneileg igényes formában mutassa meg a gyerekközönségnek. A vállalását pedig többnyire sikerrel teljesítette.
A produkció egyik legnagyobb erőssége a tiszta, világos színpadi nyelv. A mindössze ötvenperces, szünet nélküli előadás pontosan érzékeli a gyermekközönség figyelmének ritmusát: nincs benne üresjárat, a jelenetek gyorsan követik egymást, a helyszínváltásokat pedig a Sátori László alkotta látványos fénytechnika és projekciók segítik.
Bár olykor ezek a vizuális megoldások a show és a giccs határvidékére sodródnak, összességében mégis működnek a mesevilág részeként. A gyerekszínház esetében nem elhanyagolható a vizuális nevelés sem, ezért talán szerencsésebb lett volna néhol visszafogottabb, letisztultabb képi világot alkalmazni, ám a látvány dinamizmusa kétségtelenül lekötötte a fiatal nézőket.
Fotó: Szigligeti Színház/Vigh László Miklós
Galambos Péter díszletei és Kovács Tímea jelmezei sokat segítenek abban, hogy a történet verbális magyarázat nélkül is könnyen követhető legyen.
A karakterek első pillantásra felismerhetőek, a kellékek is segítenek a gyerekeknek eligazodni abban, hogy éppen mi is zajlik a színpadon, a jó és rossz figurák világosan elkülönülnek egymástól. Újdonság az előadásban, hogy nem a négy évszak tündére, hanem a négy elem – föld, levegő, víz, tűz – segíti Hamupipőkét, hogy felkészüljön a bálra.
Emődi Attila koreográfiájában nem a technikai bravúrok dominálnak, inkább az érzelmek és a történetmesélés kerül előtérbe. A mozdulatok jól olvashatóak, a szereplők gesztusai egyértelműek, így azok is könnyen kapcsolódhatnak az előadáshoz, akik először találkoznak táncszínházzal, de ha a gyerek otthon már hallotta a Hamupipőke-történetet, még könnyebben követhette a cselekményt.
Szergej Prokofjev Hamupipőke című balettjének a zenéje az előadás egyik legfontosabb szervezőeleme, így a produkció nemcsak szórakoztatni próbál, hanem finoman a klasszikus zene világába is bevezeti a fiatal nézőket.
Fotó: Szigligeti Színház/Vigh László Miklós
A GG Tánc Eger Hamupipőkéje nem akar több lenni annál, ami: kedves, látványos és szerethető táncmese gyerekeknek. A vizuális megoldások tekintetében nem törekedtek tökéletes kifinomultságra, de a produkció energiája, közérthetősége remek fesztiválzárásnak bizonyult. A gyermekközönség reakciója alapján pedig a legfontosabb célt biztosan elérte: sikerült ötven percre valódi mesevilágot teremtenie a színpadon.
Dance
