Ünnep, de egyben a számvetés alkalma is a magyar kultúra napja: lehetőség arra, hogy a múlt értékeit, a jelen törekvéseit és a jövő kihívásait egyaránt szemügyre vegyük. Különösen igaz ez egy olyan sokrétegű, történelmileg és kulturálisan gazdag városban, mint Nagyvárad, ahol ugyan már kisebbségben van a magyar közösség, de számára saját kultúrája nem elvont fogalom, hanem élő gyakorlat. A magyar kultúra egyszerre hordoz univerzális és lokális jegyeket. Beágyazódik az egyetemes kulturális térbe, miközben szorosan kötődik az itt élők nyelvéhez, életmódjához, tapasztalataihoz.

Képzőművészetben, irodalomban, zenében, előadóművészetben és a mindennapi emberi gesztusokban egyaránt megmutatkozik.

A kultúra nem pusztán alkotások összessége, hanem folyamat: párbeszéd a világgal és egymással, folyamatos értelmezés, gondozás és újrateremtés.

Különösen a kisebbségi létben válik nyilvánvalóvá, mennyire egymásra vannak utalva az alkotók, az intézmények és a befogadók.

A nagyváradi magyar kultúra ereje a sokszínűségében és az elkötelezett közösségben rejlik. Generációk munkája, intézmények hagyománya, alkotók személyes történetei és a közönség figyelme együtt alakítják azt a szellemi teret, amelyben ma élünk. Ugyanakkor ez a tér nem magától értetődő: fenntartása tudatosságot, szakmai igényességet és közös felelősségvállalást igényel.

A kultúra nem önfenntartó, hanem olyan érték, amelyet nap mint nap művelni kell.

Korábban írtuk

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben