A Fúvom az énekem című koncert gazdag keresztmetszetét adta Sebestyén Márta több mint fél évszázados pályájának, hiszen az est egyszerre volt utazás az időben és a térben, kultúrtörténeti kalandozás és személyes vallomás az énekről.
és a különböző korszakok, valamint kultúrák meglepő természetességgel kapcsolódtak egymáshoz.
A koncert Szabó Dániel cimbalomművész hangszerének melankolikus hangjaival indult, mely észrevétlenül vezetett át egy cseremisz népdal világába, amely a magyarság ősi gyökereit idézte meg. Majd egy Somogy megyei dallam következett Weöres Sándor versével társítva. Már ez az első összeállítás jelezte az egész est különlegességét, mely az egyik legnagyobb erénye is volt egyben:
Sebestyén Márta hangja ma is rendkívüli. Nem a hangerővel vagy a látványos hatásokkal ragadja meg a hallgatót, hanem azzal a tisztasággal és érzékenységgel, amely évtizedek óta sajátja. Éneklésében nincs semmi mesterkélt; a legegyszerűbb dallamok is személyes vallomásként szólalnak meg előadásában, például a váradi esten felcsendült gyimesi összeállításban, amelynek nyitódarabja, a Fúvom az énekem című ének szinte programadó jelentőséget kapott az est során.
A koncert egyik legmegrázóbb pillanata a Három árva című ballada volt. A megszeppentő szépségű népdal alatt a cimbalom hangjai esőcseppekként hullottak a hallgatókra, miközben ifj. Szerényi Béla furulyajátéka különleges mélységet adott az előadásnak. A dallam és az ének együtt olyan atmoszférát teremtett, amelyben a közönség szinte tapintható csendben figyelt.
Méltó partnere volt Sebestyén Mártának a Liszt-díjas Andrejszki Judit. Kettejük közös énekei technikai értelemben is kiválóan működtek, ugyanakkor valódi párbeszéddé váltak a színpadon a népdal és a barokk zene vidám hangulatú, pajzán szövegű kettősében. Az est során József Attila Flóra-ciklusának egyik verse is megszólalt különleges feldolgozásban: az ókori versmértékekre épülő kompozíció egy trák-görög dallamot kapcsolt össze magyarszováti népzenei motívumokkal. A kulturális rétegek találkozása itt sem hatott erőltetettnek, inkább annak volt művészi leképződése, hogy Sebestyén Márta milyen természetesen képes összekötni különböző zenei világokat.
A fotóra kattintva érhető el a galéria.
Fotó: Alexandru Nițescu
Különösen emlékezetes volt a Kallós Zoltán által gyűjtött Viszik a magyar fiúkat előadása, valamint a Hideg Anna dalaiból összeállított részlet. Majd újabb különlegesség, a cigány kultúrkörhöz kapcsolódó összeállítás következett, amelyben helyet kapott az Apponyi-kódex egyik éneke, a Meghótt a cigányok vajdája, majd a Kájoni-kódex cigány dallamai és Szécsi Margit Ej haj című verse. Az összeállítás az est talán legfelszabadultabb, legvérpezsdítőbb pillanatait nyújtotta.
A zenésztársak teljesítménye végig kiemelkedő volt. Rosonczy-Kovács Mihály hegedűn, Fekete Márton brácsán, Havasréti Pál nagybőgőn, ifj. Szerényi Béla furulyán és Szabó Dániel cimbalmon nem egyszerű kísérőként voltak jelen, hanem a koncert egyenrangú alkotópartnereiként. Ifj. Szerényi Béla ráadásul két alkalommal táncra is perdült, látványosan demonstrálva a népzene és a tánc szerves összetartozását.
A koncert zárásaképpen Balassi Bálint Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje kezdetű versének egyik szakaszát Andrejszki Judit korabeli dallamra énekelte, míg Sebestyén Márta egy bukovinai népdal változataként énekelte a saját versszakát. A műsort a Bartók Béla által komponált, népszerű csíksomlyói pünkösdi ének, majd kalotaszegi dallamok sora zárta, mely utóbbiban az előadók azt érzékeltették, hogyan változhat ugyanaz a zenei anyag keservessé, legényessé vagy éppen altatódallá.
Sebestyén Márta az átvezető szövegekben humorát is megcsillogtatta, miközben számos kultúrtörténeti érdekességgel gazdagította a hallgatóságot. Mint minden egyes fellépése alkalmával, most is bizonyította azt, hogy a népzene akkor marad élő, ha hiteles előadók képesek újra és újra személyes tartalommal megtölteni. Ezt a feladatot Sebestyén Márta és társai Nagyváradon magas színvonalon teljesítették. A koncert szervezője a Partiumi Magyar Művelődési Céh, anyagi támogató a Bethlen Gábor Alap volt.
Dance
